Palota Pince, Sümeg ¦ Kattintson a főoldalhoz.

Palota Pince hírlevél

Elérhetőség

Egly Márk

0036 70 363 4367

palotapince@palotapince.hu
Palota Pince Google térképen

Nyitva tartás:



Minden nap 10-18 óráig, azon kívűl bejelntkezésre.

Időpont egyeztetéssel telefonon és e-mail ben kérem keressenek minket.

Vásárlási szándékukkal hívjanak minket.

Rendezvények és kóstolóknál ezen időpontokon kívül is állunk rendelkezésükre

előzetes megbeszélés alapján. - kérem, hívjanak minket!

Keressék program ajánlónkat is!


Egyly Márk

Sümeg és a Balaton-felvidéki borvidék

 

 

Sümeg VárSümeg a Balaton-felvidéki  borvidék kapuja. Akár a környéket, akár a körzetet nézzük, kissé kilóg a sorból. Somlón, Badacsonyban a bazalt, bazalttufa a jellemző talaj, a Káli-medencében a vulkáni hamu és erdőtalaj, Lesencén palás, barna erdőtalaj van. Sümegen mészkő alapokon nyugvó homokkő és erdőtalaj. A mészkő alapok biztosítják a területek egyediségét. A fajtaválasztásnál és a borkészítésnél ezt figyelembe is vesszük. Az általános munkálatokon kívül az érés kezdetétől figyeljük a termést és a terület adottságaihoz igazítjuk a szüretet és a feldolgozást. Nagyon fontos az ültetvények területeinek teljes ismerete, mert csak így lehet a legoptimálisabban összehangolni a szüreti időpontot és a borkészítés céljait. Vannak szőlők, melyek rozéhoz és a könnyedebb, gyümölcsös vörösborokhoz szolgálnak kitűnő alapanyagot. Máshol érdemes jobban terméskorlátozni és érleltebb, teltebb, eltarthatóbb, komolyabb vörösborokat készíteni. Vannak fajták és területek ahol évről-évre késői szüretet tudunk alkalmazni és édes bornak vagy Vesperas-nak tökéletes alapanyagot feldolgozni. Kivételes évjáratokban a jégbor szüretelése is megadatik.

 

Két évezredes állandóság

A Balaton-felvidéki Borvidék tegnap és ma

A Balaton-felvidéki Borvidék a Káli medencétől Sümegig terjed (a két terület közé ékelődik a Badacsonyi borvidék). Ez a hátrány – a földrajzi tagoltság – előnnyé is kovácsolható, hiszen a területi változatosság különböző stílusú borok elkészítésére ad lehetőséget. A borvidék ma Európa-hírű múltjához méltó új útjait keresi. Az elmúlt években – főleg a Káli medencében – szép számmal ébredtek fel évtizedes álmukból szőlőterületek és pincészetek. A kisebb termelők az egyedi minőségű, kis mennyiségű csúcsborban látják a jövőt. Tudják, hogy nem versenyezhetnek az újvilági bortengerrel, de nem is akarnak. A nagyobb pincészetek a könnyű, illatos gyümölcsös reduktív borokban keresik boldogulásukat.  A két vízió szerencsére nem kizárja, hanem inkább kiegészítheti egymást. A siker legfontosabb záloga megvan: a vidék több ezer éves, máig élő hagyományai.Balatonfelvidéki Borvidék

A borvidéket nem csak megkülönböztetésre érdemes borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülő természeti környezet, valamint történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együttesen teszik figyelemre méltóvá. Ahogy Eötvös Károly írja: „A Balaton és Bakony, ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait, költészetét.” A Balaton-felvidéki borvidék szőlőhegyei gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apáról-fiúra szálló ősi intelem: „A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt! Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó italként!” A borvidéken csillog Európa legnagyobb meleg vizű tava, Hévíz. Másik végén egy olyan bővizű ásványvízforrás tör fel a föld mélyéből, melyet már Pannónia római lakói is kedveltek.

A táj mítosza rabul-ejtő: a múltját kutató régészeket és történészeket is meglepte a kultúrák egymásba növő folyamatossága, a békés uralomváltások sorozata 3000 éven át. A 6 évezrede művelt földeken kiemelkedő helyet foglal el a szőlőművelés, megszakítás nélkül, immár 2200 éve. Régészeti leletek és a Balaton-fenék pollen üledékei dokumentálják a kelta szőlőtermesztést, annak folyamatosságát a római uralom idején, sőt a népvándorlás teljes időszakában is. A vidék települései a keltakor óta ugyanazon a helyen állnak. Több mint két évezrede ugyanott vannak a kulturális és hatalmi központok, ahol ma. Ezer éve a honfoglaló magyarok egyik török eredetű törzse telepedett le itt. (Érdekesen cseng össze ezzel, hogy az ősi magyar szőlészeti és borászati szakszavak jelentős része ó- török eredetű.) Ezt a törzset a honfoglalók papi és jogi vezetője, a horka vezette. Ő celebrálta a két törzset egy nemzetté egyesítő vérszerződést is, ami egy boráldás volt. Székhelyét is a borvidék területén választotta meg, a Káli- medencében. Itt tehát a hozott magyar, az örökölt római és a térítők által tanított nyugati technológia közvetlenül ötvöződött.Szentbékála

A borvidék nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, de az éghajlat alakulásába még itt is beleszól a Balaton hőmérséklet-kiegyenlítő hatása. A komolyabb fagyok ezt a területet is elkerülik. A Káli-medencében, az egykori Pannon-tenger teknőjében és a vulkanikus hegyek déli lejtőin érik a szőlő. A napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát évente. A csapadék nagy része júniusban esik. A savanyú erdőtalajtól az erősen meszes rendzina talajig sok talajtípus előfordul itt.

A borvidék keleti fele mállékony, a talajt ásványi anyagokban különösen gazdaggá tevő vulkáni kőzetekkel, nyugati fele dolomitra alapozott barna erdőtalajokkal borított. A Balaton parthoz hol lenyúló, hol attól néhány kilométerrel hátrébb húzódó, meredek profilú dombsorok védett tájékain különleges, a szőlőnek nagyon kedvező mikroklímák alakultak ki. Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék minden fontos szőlőhegye hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazott. Ezért a szőlősorok között a nyári napok mediterrán melegét estétől – a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására – hűvös erdei levegő váltja fel. A nappalok melege tüzessé, testessé, az éjszakai hűvösség különlegesen gyümölcsössé, szép savúvá, harmonikussá varázsolja az itteni borokat.Zöldveltelini tábla

Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évtizedekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselik a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Jövője azon is múlik, hogy az újonnan érkezők – a borásztól a nyaralótulajdonosig – mennyire érzik magukénak és az életük, mindennapjaik részének.

Egly Márk