“Natúr bor: A legjobb dolog, ami a szőlővel történhet!”

Palota Pince Bor & Kávé
Kedd-Vasárnap 10.00-18.00
Pazar hangulat! Bejelentkezés nem szükséges!
Várjuk!

Birtok & Terroir

Ültetvényeink Sümegen a Balaton-felvidéki borvidék kapujában terülnek el, borainkban e táj nemes ízeit és illatait mutatjuk meg.

Baglyas-hegy

A Baglyashegyi dűlőket 1619. január 21-én Ergelics Ferenc püspök Sümeg várában kiadott levelében a megművelés és újra telepítés feltételével a sümegieknek adományozta öröklevélben- visszavonhatatlanul. Később a sümegi Öregbaglyashegy 1894 évi hegyközségi rendszabálya kitűzött céljai a filoxéra általi elpusztult szőlők felújítása volt, hiszen az első katonai felmérés (1763-1787) is jól szemlélteti a szőlőtermesztés jelentőségét ezen a tájon. Az a táj minekünk a legtágabb otthon és a legszűkebb haza. Nap mint nap beszívjuk az illatát, együtt élünk az évszakonként változó színeivel, fényeivel. Kezdetben volt a természet és jött az ember, aki elfelejtette, hogyan kell együtt élni a természettel. A beépítések nem kímélték a sümegi domboldalt sem: a hajdan híres présházak az öreg diófával eltűntek. Sümeg izgalmasan szép vidék, mint egy itt felejtett őrgrófság. Könnyű belátni: nem mindegy, milyen díszletek közt zajlik életünk. A sümegi tájhoz úgy tartozik a bor, mint emberhez a beszéd és a csók. Ez a táj kiemeli az embert a megzavarodott világból és visszahelyezi az aranykori rendbe ahol tudni véli az ember hogy a dombtetőre való ez erdő alá pedig a szőlő. Ezt éreztük meg néhányan, akik elkezdtük birtokainkkal újra formálni a hegyet, hogy a bennünk lappangó harmóniát megteremtsük, hogy azáltal élhessünk; az idelátogatók pedig a jól berendezett táj vendégei lehessenek hosszabb-rövidebb időre ahol rabul ejt a hely szelleme, a „genius loci”...
Legyen vendégünk ezen a tájon!

Baglyas-hegy

Baglyas-hegy

Vároldal-dűlő

Vároldal- dűlő

Vároldal- dűlő

Az idők kezdetén, 90 -100 millió évvel ezelőtt a hegységképző erők meredekre állították a későbbi  "Balaton-menti erősségek királyát: Sümeg Várát”. Sümeg fellegvárát 1210 körül itt élt templáriusok építették. Az ő kezükről kerül fél évszázaddal később a Veszprémi Püspökség tulajdonába - a várbirtokokkal együtt és a hozzá tartozó szőlőkkel együtt.
A dűlő első hivatalos említésére 1572 találunk példát: Ankerreytter János aranysarkantyús lovag, a király magyar kamarájának tanácsosa a sümegi várban felvett összeírásnak „De numero vinorum” című részében pontos kimutatást ad a vár borkészletéről és a vár alatti szőlőlugas kertről. Utóbbi feltehetően egyezik a mai szőlőterület helyével.

Tovább olvasom...
Alapkőzete a felső-kréta korszaki hippurites mészkő és gosaui márga melyek a hegységképző erőknek köszönhetően az amúgy 100 méteres mélységből a felszínre kerültek. Borkedvelőink örömére, hiszen ezáltal a szőlőtőkék gyökérzete páratlan ásványi kincseken kapaszkodva gyűjti be számunkra a „hegy levét”. 2005-ben egy nemzetközi örökségvédelmi program keretében indult el a szőlők visszatelepítése. A terület megálmodója Egly Márk borász. Az először képtelenségnek tűnő tervet későbbiekben már sokan támogatták. A munka három évig tartott. A terület megtisztítása után közel 400m3 földet kellett a sziklába vájt ültető gödrökbe hordani, több tonna követ átmozgatva. Az országban egyedülállóan meredek kitettségek között, sajátos mikroklímával rendelkező területen 2011-ben megszülettek az első borok. Várakozásunkat felülmúlva. Terroir született. A dűlőről évente 300 palack Kékfrankos, 600 palack Olaszrizling-Furmint készül . A XVI. század előtti régi magyar szőlőfajtáinkból – Gohér, Bajor kék, Sárfehér, Lisztes fehér a Csóka szőlő, tüdőszínű Bakator és a Rakszőlő - évi 200 palack tradicionális pezsgőt készítünk, és minden második évben 300 Ramassetter-palack (1850) kerül megtöltésre. Ezek a borok kőedényekben erjednek és érlelődnek, hasonlóképpen, mint mielőtt országunkba megérkeztek volna a bajor, frank területről érkező telepesek, akik a XIII. században magukkal hozták a fahordót. Nem tudja, míg nem kóstolta…

Sümeg a Balaton-felvidéken

Sümeg a Balaton-felvidéki borvidék kapuja

Balaton-felvidéki Borvidék

A borvidéket nemcsak megkülönböztetésre érdemes borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülő természeti környezet, valamint történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együttesen teszik figyelemre méltóvá. Ahogy Eötvös Károly írja: „A Balaton és Bakony, ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait, költészetét.” A Balaton-felvidéki borvidék szőlőhegyei gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apáról-fiúra szálló ősi intelem: „A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt! Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó italként!” A borvidéken csillog Európa legnagyobb meleg vizű tava, Hévíz. Másik végén egy olyan bővizű ásványvízforrás tör fel a föld mélyéből, melyet már Pannónia római lakói is kedveltek.

 

Tovább olvasom...

A táj mítosza rabul-ejtő: a múltját kutató régészeket és történészeket is meglepte a kultúrák egymásba növő folyamatossága, a békés uralomváltások sorozata 3000 éven át. A 6 évezrede művelt földeken kiemelkedő helyet foglal el a szőlőművelés, megszakítás nélkül, immár 2200 éve. Régészeti leletek és a Balaton-fenék pollen üledékei dokumentálják a kelta szőlőtermesztést, annak folyamatosságát a római uralom idején, sőt a népvándorlás teljes időszakában is. A vidék települései a keltakor óta ugyanazon a helyen állnak. Több mint két évezrede ugyanott vannak a kulturális és hatalmi központok, ahol ma. Ezer éve a honfoglaló magyarok egyik török eredetű törzse telepedett le itt. (Érdekesen cseng össze ezzel, hogy az ősi magyar szőlészeti és borászati szakszavak jelentős része ó-török eredetű.) Ezt a törzset a honfoglalók papi és jogi vezetője, a horka vezette. Ő celebrálta a két törzset egy nemzetté egyesítő vérszerződést is, ami egy boráldás volt. Székhelyét is a borvidék területén választotta meg, a Káli-medencében. Itt tehát a hozott magyar, az örökölt római és a térítők által tanított nyugati technológia közvetlenül ötvöződött.

A borvidék nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, de az éghajlat alakulásába még itt is beleszól a Balaton hőmérséklet-kiegyenlítő hatása. A komolyabb fagyok ezt a területet is elkerülik. A Káli-medencében, az egykori Pannon-tenger teknőjében és a vulkanikus hegyek déli lejtőin érik a szőlő. A napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát évente. A csapadék nagy része júniusban esik. A savanyú erdőtalajtól az erősen meszes rendzina talajig sok talajtípus előfordul itt. A borvidék keleti fele mállékony, a talajt ásványi anyagokban különösen gazdaggá tevő vulkáni kőzetekkel, nyugati fele dolomitra alapozott barna erdőtalajokkal borított. A Balaton-parthoz hol lenyúló, hol attól néhány kilométerrel hátrébb húzódó, meredek profilú dombsorok védett tájékain különleges, a szőlőnek nagyon kedvező mikroklímák alakultak ki. Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék minden fontos szőlőhegye hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazott. Ezért a szőlősorok között a nyári napok mediterrán melegét estétől – a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására – hűvös erdei levegő váltja fel. A nappalok melege tüzessé, testessé, az éjszakai hűvösség különlegesen gyümölcsössé, szép savúvá, harmonikussá varázsolja az itteni borokat.

Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évtizedekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselik a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Jövője azon is múlik, hogy az újonnan érkezők – a borásztól a nyaralótulajdonosig – mennyire érzik magukénak és az életük, mindennapjaik részének.

Egly Márk

Sümeg a Balaton-felvidéken

Sümeg a Balaton-felvidéken


Terroir - szakmai fanatikusoknak

Terroir szakmai fanatikusoknak

Terroir, szakmai fanatikusoknak

Mielőtt a sümegi borok felismerhető jegyeit kategorizálnánk érdemes áttekintenünk a sümegi kőzetek keletkezésének folyamatát a teljesség igénye nélkül. Ez segít majd megérteni és értékelni annak egyediségét számunkra.

Tovább olvasom...

A triász időszak végén az amúgy sem mély tenger elsekélyesedett vidékünkön, és  északi partja szárazra került. A tenger nagyjából Sümeg vonaláig ért. Így a jura kori képződmények több helyen, a külszínen is láthatók, mint a sümegi alsó szőlők vége felé az elhagyatott mészkemencék világosszürke márgás mészkőlemezei.
A kréta kor első harmadában az előző időszakhoz képest a tenger partvonala alig változott, jobban hasonlított azonban egy tengeri mocsárra. Ekkor keletkezett a Várhegy, mely gosaui márgás mészkőből áll. A mai Balaton-felvidék ekkor továbbra is szárazulat volt. Ezért ott nem találunk, a jurából és a krétából származó képződményeket, ellentétben Sümeggel. Dűlőinkben viszont szép rétegsort találni, um. a sümegi várhegy, mely teljes egészében kréta kori mészkőből áll.
A középső kréta időszakban a tenger visszahúzódott. A mészkő változó, olykor nagy mennyiségű szétesett tengerililiom-vázat tartalmaz. Az ősmaradványok közül leggyakoribbak a brachiopodák, de kagylók és tengerisün-maradványok is előfordulnak, melyeket szép számban találhatunk meg szőlőterületeinken is. A Sümeg vidéki vöröstarka agyagok és kavicsos konglomerátumok az éghajlat fokozatos felmelegedéséről és a táj elsivatagosodásáról tesznek tanúságot. Ez a sivatagi klíma a felső-krétába is átnyúlt. Majd az éghajlat lassan nedvesedni kezdett, és meleg égövi, buja mocsárvilág alakult ki. Több millió év után a tenger lassan előnyomult, és a mocsár helyén sekélyvizű tenger alakult ki. Ebben a tengerben gazdag növény és állatvilág élt. Leggyakrabban előforduló állatok a magános korallok, telepes korallok, ősi tengeri sünök, osztrigák, a Hippurites nevű ősi kagylók. A sümegi kőbányában gyakoriak az ősi tengeri algák.
Az eredetileg vízszintes rétegeket a hegységképző erők 90-100 millió évvel ezelőtt kimozdították a helyükről, meredekre állították, meggyűrték. Az ekkor keletkezett repedéseket kalcit töltötte ki. A felső-kréta érdekes képződménye a Kozmatagi Formáció. A tektonikai mozgások hatására a krinoidás mészkő kiemelkedve szárazulattá vált és megkezdődött azok lepusztulása. Ez egyenetlen, dimbes-dombos, sziklás felszínt hozott létre, amelynek mélyedéseiben a mészkő törmeléke felhalmozódott.


118. ábra. Szelvény a sümegi Várhegyen és a Csúcsoshegyen keresztül.
Mérték: az alapra: 1 : 36000, a magasságokra: 1 : 18000 (1:1).
cg felső-kréta hippurites-mészköve, c.p gosaui-márga, cg inoceramusos márgás mészkő, ml nummulitesmészkő,
m3 mediterrán-korú kavicskonglomerát, a Csúcsoshegy fensíkját is durva kavics lepi el. mf pannóniai rétegek parti konglomeratja.

Hetvenhat millió éve a területet újra elöntötte a tenger. A parti hullámverés a törmelék egy részét átdolgozta és újabb kődarabokat szakított le a sziklafalakból. Az így létrejött kőzet igen vegyes.
A Gerinci-kőfejtő alatt, a Sümeget Tapolcával összekötő út nagy kanyarulata közelében a képződmény részben a Dachsteini, részben az Ugodi Mészkő fölött települ. A Gerinci-kőfejtő tetején megfigyelhető kis kiterjedésű középső-eocén Szőci Mészkő abradált felszínére egy méter vastagságban meszes, agyagos kötőanyagú konglomerátum települ, amelynek kavicsanyaga változatos méretű, maximálisa 15 cm nagyságú, többnyire lapos, anyaga uralkodóan a Szőci és az Ugodi Mészkő, alárendelten sötétszürke, triász dolomit. A Kopasz-hegy északi végén kis kiterjedésű blokkban felszínre került Ugodi Mészkő felszínén fúrókagylók nyomai figyelhetők meg.
A meginduló vulkáni működéssel, megjelennek a vulkanikus kőztek, amit a formációk felső részében megtalálható tufák, illetve azok víz alatti bomlásából származó bentonit jelez. Az üledék-képződéstől távoli kitörési centrum valószínűsíthető. Mindenesetre továbbra is marad a kérdés, hogy a sümegi vár lábánál található alagútrendszer talajszelvényében miért találunk vulkanikus kőzetmaradványokat?
Év százmilliók alatt kialakult különleges, egyedi és változatos kőzetvilágunk ismerete nélkülözhetetlen szőlőfajtáink megfelelő termesztéséhez, és boraink ízvilágának mélyebb megértéséhez.


Összhang a természettel

A legfontosabb számunkra az összhang megteremtése a természetben. Hisszük, hogy az általunk gondozott növényekkel meg kell találnunk a természetes együttélés lehetőséget, hogy a legjobbat tudjuk kihozni egymásból. A birtokunkat magunk örömére és másoknak példával szolgálva igyekeztünk körbevenni változatos növényvilággal, fenntartva a biodiverzitást. Fűszernövények, virágok, dísznövények, levendula és gyümölcsök sokasága. Minden növénynek szerepe és feladata van, hiszen egy életközösséget alkotnak. Az itt termesztett növények virágait felhasználva szörpöket is készítünk. (szőlővirág, menta, rózsa, levendula, jázmin, bodza, citromfű) A feldolgozás melléktermékét is gyógyító forrássá alakítjuk át, így a szőlőmagból olajt és őrleményt készítünk, a héjból teát melynek pozitív élettani hatása a mai világban felbecsülhetetlen érték - maga a csoda.
Hogyan is lassítja az öregedést?!

Tovább olvasom...

Amit a szőlőmagról tudni kell

A szőlőmag egyike a természet leghatékonyabb antioxidánsainak. A szőlőmagban található polifenolok antioxidáns hatásának köszönhetően hozzájárulnak a szervezet immunrendszerének erősítéséhez és a szervezetben zajló káros oxidatív folyamatok gátlásához.

  • A szőlőmag olaj és őrlemény fogyasztása kifejezetten ajánlott fizikai munkát végzőknek és sportolóknak az erős érrendszer kiépítésére, az ízületek védelmére. Ezenkívül, azok számára is, akik a napi 8 órát irodában töltik a stressz oldására, a stressz tűrőképesség fokozásához, a szabadgyökök lekötésén keresztül. Fogyasztása fiataloknak is ajánlott, mivel serkenti az agyműködést.
  • Először a Nobel-díjas tudós, dr. Szentgyörgyi Albert írta le 1936-ban kutatásai eredményét, mely szerint a szőlőmag igen kedvező hatással van az emberi szervezetre, és valószínűleg a szőlőmag tartalmazza a legtöbb természetes antioxidánst. A szabadgyökök a test általános leépülési folyamatainak és az öregedésnek egyik fő okát jelentik. A szabadgyökök okozta káros folyamatok ugyanakkor antioxidánsok segítségével visszafordíthatók. Az antioxidánsok  olyan vegyületek, melyek szabályozzák az oxidációt, hogy akkor és ott játszódjon le, amikor és ahol az a szervezet számára az előnyös. Ezzel lépéselőnyre tesz szert a szervezet a kialakuló szabadgyökökkel szemben.
  • A szőlő magjában és héjában, koncentrált formában vannak jelen a fenolos vegyületek, a flavonoidok, a resveratrol, az A- és C-vitaminok. Mindemellett a szőlő héja és magja is tartalmaz olyan vegyületeket, melyek erőteljes antioxidánsok; különösen a magja tartalmaz  koncentráltan az egészségre jótékony hatású vegyületet. Ez a vegyület az OPC, amely a C-vitamin segéd molekulája, azaz a C-vitamin sokkal nagyobb mértékben tud felszívódni OPC jelenlétében, ezáltal megsokszorozza a C-vitamin hatását. Az összes növény közül a szőlőmagnak van a legnagyobb antioxidáns, vagyis OPC tartalma. Az OPC antioxidánsként kifejtett hatása majd húszszorasa a C-vitaminnak, s közel ötvenszer erősebb az E-vitaminnál. Az OPC mindmáig a leghatásosabb a szabadgyökök ellen: megszűnteti a szabad gyökök által okozott láncreakciókat és megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását, idő előtti öregedését.
  • Erősebbé teszi az érfalakat, csökkenti a szív– és érrendszeri betegségeket, az érelmeszesedést, a daganatos megbetegedéseket; valamint látászavarok ellen és gyulladásos betegségek esetén is rendkívül hatékony.
  • Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, segít megelőzni a szívbetegséget és a többi olyan bajt, ami a véráramlás javításával gyógyítható.
  • A szőlőmag kivonat képes áthaladni a véragy gáton, ezáltal védelmet biztosít az agy és az idegrendszer számára.
  • A folyamatos szőlőmag kivonat fogyasztása csökkenti a szem gyulladását, nő az alkalmazkodó- és látóképesség; ezenkívül gátolható a szürkehályog kialakulása. Fogyasztása  mindenképp ajánlott azok számára, akik rendszeresen több órát töltenek számítógépes munkával.
  • A készítmény ajánlott továbbá keringési problémák megelőzésére, enyhíti az allergiás tüneteket, illetve segít beállítani a megfelelő  koleszterinszintet. Segíthet az ízületek egészségének megőrzésében, illetve csökkentheti a gyulladásokat.
  • Jótékony hatása a kötőszöveti betegségekre is kiterjed, mivel erősíti a bőrben lévő kollagént. Ennek okán jó hatással van a bőrre is, szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, továbbá késlelteti a ráncok kialakulását.
  • A szőlőmag kivonat tehát igen hatásos a bőrre és annak minőségére, ezért speciális bőrápoló készítményekhez, illetve kezelésekhez is alkalmazzák. A szőlőmag kivonatnak köszönhetően a bőr friss, üde, feszes és jó illatú lesz. Ránctalanító és bőrfeszesítő hatása akkor is működik, ha a szőlőmagot elfogyasztjuk, s nem krémet használunk.

Összességében tehát a szőlőmag olaj és őrlemény rendszeres fogyasztása hozzájárul az emberi élettartam meghosszabbításához.

Összhang a természettel

Összhang a természettel

Termékeink az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által alapított a „Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék” védjegyrendszer minősítésével rendelkezek. A védjegyhasználatot kiérdemlő vállalkozások az európai „Rural Quality” védjegyrendszer tagjai is egyben.


Társadalmi szerepvállalás

Társadalmi szerepvállalás

Társadalmi szerepvállalás

Egly Márk 1998-tól tíz éven keresztül társadalmi munkában hegybírói szerepkört töltött be.
2008 óta a Balaton-felvidéki Borvidék alelnökeként a borvidék ismertségét elősegítő programokat személyesen vezeti és valósítja meg.
Létrehozta Sümeg legnagyobb turisztikai rendezvényét, mely 14 éve teremt lehetőséget a település és a borvidék termelőinek, borászatainak, őstermelőinek, kézműveseinek sok ezer fő előtti bemutatkozásra és az értékesítési csatornáik kialakítására.
2006-ban megalapította a Balatoni Szőlő- és Borkultúra Egyesületet, melynek legfőbb célja a borászati és szőlészeti kutatómunka, alternatív gazdálkodási módok népszerűsítése, az elöregedett szőlőültetvények és az aktív termőterület megtartása.

Tovább olvasom...

A szőlőkivágások megakadályozása, az idősebb generáció által művelt direkt termő és vegyes ültevények termésének felhasználásának alternatív megoldások bemutatása, mint a gyümölcslé és verjus készítés. Mindezek mellett környezetvédelmi projekteket is vezetett, komposztálás bevezetése közel 1000 családnál.

Három éven keresztül irányította a helyi vidékfejlesztési irodát.

Részt vett a LEADER program megszervezésében, melynek ma is aktív tagjaként és védjegybizottsági tagként társadalmi munkában segíti tevékenységét.

2011-óta tagja és ügyvezetője a Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft.-nek, mely működteti a sümegi Tourinform Irodát és szerepet vállal Sümeg város marketingjében, célja a település összehangolt ismertségének megteremtése.

2017-től a Balatoni Kör tagja.

Sümeg Város Önkormányzata gazdasági bizottságának külsős szakértői tagja.

Megosztás:
0