Birtok & Terroir

A triász időszak végén az amúgy sem mély tenger elsekélyesedett vidékünkön, és  északi partja szárazra került. A tenger nagyjából Sümeg vonaláig ért. Így a jura kori képződmények több helyen, a külszínen is láthatók, mint a sümegi alsó szőlők vége felé az elhagyatott mészkemencék világosszürke márgás mészkőlemezei.
A kréta kor első harmadában az előző időszakhoz képest a tenger partvonala alig változott, jobban hasonlított azonban egy tengeri mocsárra. Ekkor keletkezett a Várhegy, mely gosaui márgás mészkőből áll. A mai Balaton-felvidék ekkor továbbra is szárazulat volt. Ezért ott nem találunk, a jurából és a krétából származó képződményeket, ellentétben Sümeggel. Dűlőinkben viszont szép rétegsort találni, um. a sümegi várhegy, mely teljes egészében kréta kori mészkőből áll.
A középső kréta időszakban a tenger visszahúzódott. A mészkő változó, olykor nagy mennyiségű szétesett tengerililiom-vázat tartalmaz. Az ősmaradványok közül leggyakoribbak a brachiopodák, de kagylók és tengerisün-maradványok is előfordulnak, melyeket szép számban találhatunk meg szőlőterületeinken is. A Sümeg vidéki vöröstarka agyagok és kavicsos konglomerátumok az éghajlat fokozatos felmelegedéséről és a táj elsivatagosodásáról tesznek tanúságot. Ez a sivatagi klíma a felső-krétába is átnyúlt. Majd az éghajlat lassan nedvesedni kezdett, és meleg égövi, buja mocsárvilág alakult ki. Több millió év után a tenger lassan előnyomult, és a mocsár helyén sekélyvizű tenger alakult ki. Ebben a tengerben gazdag növény és állatvilág élt. Leggyakrabban előforduló állatok a magános korallok, telepes korallok, ősi tengeri sünök, osztrigák, a Hippurites nevű ősi kagylók. A sümegi kőbányában gyakoriak az ősi tengeri algák.
Az eredetileg vízszintes rétegeket a hegységképző erők 90-100 millió évvel ezelőtt kimozdították a helyükről, meredekre állították, meggyűrték. Az ekkor keletkezett repedéseket kalcit töltötte ki. A felső-kréta érdekes képződménye a Kozmatagi Formáció. A tektonikai mozgások hatására a krinoidás mészkő kiemelkedve szárazulattá vált és megkezdődött azok lepusztulása. Ez egyenetlen, dimbes-dombos, sziklás felszínt hozott létre, amelynek mélyedéseiben a mészkő törmeléke felhalmozódott.

118. ábra. Szelvény a sümegi Várhegyen és a Csúcsoshegyen keresztül.
Mérték: az alapra: 1 : 36000, a magasságokra: 1 : 18000 (1:1).
cg felső-kréta hippurites-mészköve, c.p gosaui-márga, cg inoceramusos márgás mészkő, ml nummulitesmészkő,
m3 mediterrán-korú kavicskonglomerát, a Csúcsoshegy fensíkját is durva kavics lepi el. mf pannóniai rétegek parti konglomeratja.

Hetvenhat millió éve a területet újra elöntötte a tenger. A parti hullámverés a törmelék egy részét átdolgozta és újabb kődarabokat szakított le a sziklafalakból. Az így létrejött kőzet igen vegyes.
A Gerinci-kőfejtő alatt, a Sümeget Tapolcával összekötő út nagy kanyarulata közelében a képződmény részben a Dachsteini, részben az Ugodi Mészkő fölött települ. A Gerinci-kőfejtő tetején megfigyelhető kis kiterjedésű középső-eocén Szőci Mészkő abradált felszínére egy méter vastagságban meszes, agyagos kötőanyagú konglomerátum települ, amelynek kavicsanyaga változatos méretű, maximálisa 15 cm nagyságú, többnyire lapos, anyaga uralkodóan a Szőci és az Ugodi Mészkő, alárendelten sötétszürke, triász dolomit. A Kopasz-hegy északi végén kis kiterjedésű blokkban felszínre került Ugodi Mészkő felszínén fúrókagylók nyomai figyelhetők meg.
A meginduló vulkáni működéssel, megjelennek a vulkanikus kőztek, amit a formációk felső részében megtalálható tufák, illetve azok víz alatti bomlásából származó bentonit jelez. Az üledék-képződéstől távoli kitörési centrum valószínűsíthető. Mindenesetre továbbra is marad a kérdés, hogy a sümegi vár lábánál található alagútrendszer talajszelvényében miért találunk vulkanikus kőzetmaradványokat?
Év százmilliók alatt kialakult különleges, egyedi és változatos kőzetvilágunk ismerete nélkülözhetetlen szőlőfajtáink megfelelő termesztéséhez, és boraink ízvilágának mélyebb megértéséhez.