Nyitva: Október 19-23-ai hosszú hétvégén is is! 10-18 óráig
A nyitvatartási időn kívül bejelentkezésre állunk rendelkezésükre!
+36 70 363 4367 | +36 30 400 8519

Környékünk

Sümeg és környéke bővelkedik turisztikai látványosságokban, természeti és épített kincsekben. A Sümeg és Térsége TDM gondozásában működő hivatalos turisztikai honlapon érdemes informálódni  a város és környékéhez kötődő látnivalókról, aktuális hírekről, programokról, szolgáltatókról, szállásokról.

Püspöki Palota

Sümeg virágkora Padányi Bíró Márton püspökségéhez kötődik. Ő építtette a várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki palotát egy akkor már több mint 200 éves borospince fölé. A püspöki palotaként, majd nyaralóként szolgáló, négyszög alaprajzú, zártudvaros épület a lejtős terephez igazodva emeletes, sarkain zárterkéllyel, a hegy felől toronnyal.

Az épület legszebb része a kapuzat, melyet egy-egy Atlasz-szobor fog közre. Felette a püspöki címer látható. A földszinti kápolna berendezése eredeti, falain Vogl Gergely stukkóval körülvett mennyezetfreskója és olajfestményei láthatók. A kápolnát, a könyvtárat és a többi termet Antonio Orsatti stukkói díszítik.

 

Püspöki palota

Püspöki Palota


Kisfaludy Sándor szülőháza

Kisfaludy emlékház

Kisfaludy Emlékház

Sümegen született és halt meg a XIX. sz-i magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor. Az épületet a Sándorffy család építtette a 17. sz. végén. A 18. sz.-ban Kisfaludy Sándor édesapja birtokába került. a Költő 1805-ben telepedett le feleségével, Szegedy Rózával ebben a házban.

Örökös hiányában a rokonság a házat a veszprémi püspökségnek adta. Ettől kezdve a mindenkori intéző hajlékául szolgált.

A Kisfaludy Emlékház ma Városi Múzeum. A földszintes kúriában a költő kéziratai és a család személyes tárgyai mellett a Darnay emlékszoba, helytörténeti-, egyházművészeti gyűjtemény, sümegi népi kerámia kiállítás és képzőművészeti kiállítások láthatók.

Sümeg város történelmi személyiségeinek emlékét a TÁBLABÍRÁK bora palackjain is ápoljuk. A címkéken Kisfaludy Sándor, Szegedy Róza, Darnay Kálmán, Ramassetter Vince, Entz Ferenc és Scheer János grafikái láthatóak.


Sümeg Vára

A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll.
Sümeg várának építése 1262-től több történelmi korszakon keresztül tartott, mígnem Széchenyi Pál püspökségének idején, a XVII. században lezárult.

1705-ben Rákóczi seregei szállták meg a várat. 1709-ben az osztrákok visszafoglalták, majd 1713-ban felgyújtották.

Két és fél évszázadon át 
elhagyatottan állt.

1957-ben a Magyar Műemlékvédelem feltárta és helyreállította. 1989 óta a vár üzemeltetője folyamatosan rekonstruálja a várat, melyben kiállítások és korabeli programok várják az idelátogatókat.

Sümeg vára

Sümeg vára


Tarisznyavár

Tarisznyavár

Tarisznyavár

A várból déli irányba lenézve láthatók a várost egykoron védő városfalak és kapuk maradványai.

A Tarisznyavár soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony része. Az egykori városfal a kapubástyától kiindulva 1100 méter hosszan ölelte körbe, védelmezte a belvárost. Ennek egyik maradványa a várhegy tövében álló Tarisznyavár-együttes, amely 1656-58-ban épített városfal, a hozzátartozó lovas- és gyalogkapuból álló lőréses bástya, és a mellé épült vámház romjaiból áll. A városfal ezen szakasza a meredek hegyoldalon folytatódott tovább, majd a hegy tetején a várfalhoz csatlakozott.

A Tarisznyavár feltárása 2003-ban kezdődött el, és felújítása azóta is folyamatos.


Ferences Kegytemplom és Kolostor

Széchenyi püspök telepítette le a ferences rendet Sümegen 1649-ben és építtetett számukra templomot és kolostort a belváros legmagasabb pontján. A kívülről puritán épületegyüttes a török hódoltság idején a védelmi feladatokhoz igazodott. Belső terében igényes barokk berendezés található. Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Bíró Márton püspök faragtatta. A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltármű középpontjában a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor látható.

A templom az 1696-os első csodálatos gyógyulást követően lett országos hírű Mária kegyhely, és zarándokhely.

A Sümegi Vár DNY-i oldalát magának követelő ültetvényünk a Ferences kegytemplom és kolostor közvetlen szomszédságában található.

Ferences Kegytemplom és Kolostor

Ferences kegytemplom és kolostor


Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom

Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom

Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom

A Plébániatemplomot a 18. sz.-ig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltón a „barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény.

A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel.

A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.


Neolit Kori Tűzkőbánya

Őskori kovakőbánya.
Mogyorósdomb, a Balaton felé, a 84-es főút mentén, jobbra, a város szélén található az 1960-as évek elején feltárt, ősember által használt kovabánya, melyre Kocsis Lajos lelt rá.

Feltárása során kiderült, hogy a kovakőbánya 4-5 ezer éve működött és őseink itt bányászták a fegyverhez, tűzgyújtáshoz és egyéb munkákhoz szükséges kovakövet.

Ma iskolai kirándulócsoportok országjáró találkahelye. A tűzkőfejtő gödrök és a tájékoztató tabló érdekes szabadtéri múzeummá teszik a területet.

Neolit Kori tűzkőbánya

Neolit Kori tűzkőbánya


Püspöki istálló - Capári lovarda

Püspöki istálló - Capári lovarda

Püspöki istálló - Capári lovarda

A majdnem 300 éves barokk püspöki Váristállót is Padányi Biró Márton építtette 1750 körül lóistállónak, emeletén magtárral.

Az épület alsó része mindig is a püspöki majorság lóistállója volt. Belsejét két sor kőoszlop három hajóra osztja és ma is istállóként szolgál.

Évtizedekig az ország harmadik Ménöszpontosító állomásaként üzemelt. Minden fajta lóból a legszebb mének álltak itt.

Magyarország legnagyobb kopófalkája is itt található, akik állandó résztvevői az itt megrendezendő vadászlovaglásoknak.

A jelenleg lovas-iskolaként működő épület jelentős mezőgazdasági műemlék.

Múzeumából alakították ki a Balaton-felvidéki Huszár Egyesület bázisát, melyben megtekinthetők Somogyi Győző festőművész munkái, melyek a Radeczky-huszároknak állít emléket.

Lovaglási lehetőség: lovasoktatás, fogathajtás, lovasszán, túralovaglás, vadászlovaglás, vadászatszervezés.


Fehér Kövek „Oltár Kövek”

Fehér Kövek  „Oltár Kövek”

Fehér Kövek „Oltár Kövek”

Ahhoz, hogy megismerjük a Fehér-kövek természetvédelmi területet, induljunk el a 84-es úton Csabrendek felé, kerüljük meg a várhegyet, hagyjuk el jobbra a benzinkutat és az Öreg-hegyre vezető aszfalt-utat. Egy hajdani, mára már benőtt kőbánya után jobbra a hegy irányába kiágazik egy köves út, ami később földúttá változik. Ha ezt az utat követjük (egy darabon akár gépkocsival is), akkor a Fehér-kövek alá jutunk. Felettünk a 200-350 m tengerszint feletti magasságra felkapaszkodó hegyoldalban elővillannak a valóban fehér színű mészkőfalak, melyeken jó néhány hajdani kőbánya "sebhelye" látható.