Sümeg és környéke bővelkedik turisztikai látványosságokban, természeti és épített kincsekben. A Sümeg és Térsége TDM gondozásában működő hivatalos turisztikai honlapon érdemes informálódni a város és környékéhez kötődő látnivalókról, aktuális hírekről, programokról, szolgáltatásokról, szálláslehetőségekről.
Püspöki Palota
Sümeg virágkora Padányi Biró Márton püspökségéhez kötődik. Ő építtette a várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki Palotát egy akkor már több mint 200 éves borospince fölé. A püspöki palotaként, majd nyaralóként szolgáló, négyszög alaprajzú, zártudvaros épület a lejtős terephez igazodva emeletes, sarkain zárterkéllyel, a hegy felől toronnyal.
Az épület legszebb része a kapuzat, melyet egy-egy Atlasz-szobor fog közre. Felette a püspöki címer látható. A földszinti kápolna berendezése eredeti, falain Vogl Gergely stukkóval körülvett mennyezetfreskója és olajfestményei láthatók. A kápolnát, a könyvtárat és a többi termet Antonio Orsatti stukkói díszítik.
Püspöki Palota
Kisfaludy Sándor szülőháza
Kisfaludy Emlékház
Sümegen született és halt meg a XIX. sz-i magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor. Az épületet a Sándorffy család építtette a 17. sz. végén. A 18. sz.-ban Kisfaludy Sándor édesapja birtokába került. A költő 1805-ben telepedett le feleségével, Szegedy Rózával ebben a házban.
Örökös hiányában a rokonság a házat a Veszprémi Püspökségnek adta. Ettől kezdve a mindenkori intéző hajlékául szolgált.
A Kisfaludy Emlékház ma Városi Múzeum. A földszintes kúriában a költő kéziratai és a család személyes tárgyai mellett a Darnay emlékszoba, helytörténeti-, egyházművészeti gyűjtemény, sümegi népi kerámia kiállítás és további képzőművészeti kiállítások láthatók.
Sümeg Vára
A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Sümeg várának építéstörténetét 1262-től jegyzik több történelmi korszakon átível keresztül tartott, mígnem Széchenyi Pál püspökségének idején, a XVII. században lezárult.
1705-ben Rákóczi seregei szállták meg a várat. 1709-ben az osztrákok visszafoglalták, majd 1713-ban felgyújtották.
Két és fél évszázadon át elhagyatottan állt.
1957-ben a Magyar Műemlékvédelem feltárta, és elkezdődtek a helyreállítási munkálatok. 1989 óta a vár üzemeltetője folyamatosan rekonstruálja a várat, melyben kiállítások és korabeli programok várják az idelátogatókat.
Sümeg vára
Tarisznyavár
Tarisznyavár
A várból déli irányba lenézve láthatók a várost egykoron védő városfalak és kapuk maradványai.
A Tarisznyavár soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony része. Az egykori városfal a kapubástyától kiindulva 1100 méter hosszan ölelte körbe, védelmezte a belvárost. Ennek egyik maradványa a várhegy tövében álló Tarisznyavár-együttes, amely az1656-58-ban épített városfal, a hozzátartozó lovas- és gyalogkapuból álló lőréses bástya, és a mellé épült vámház romjaiból áll. A városfal ezen szakasza a meredek hegyoldalon folytatódott tovább, majd a hegy tetején a várfalhoz csatlakozott.
A Tarisznyavár feltárása 2003-ban kezdődött el, felújítása befejeződött. Jelenleg új sétálóúttal kerül összeköttetésbe a várral.
Ferences Kegytemplom és Kolostor
Széchényi György püspök telepítette le a ferences rendet Sümegen 1649-ben és építtetett számukra templomot és kolostort a belváros legmagasabb pontján. A kívülről puritán épületegyüttes a török hódoltság idején a védelmi feladatokhoz igazodott. Belső terében igényes barokk berendezés található. Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Biró Márton püspök faragtatta. A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltármű középpontjában a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor látható.
A templom az 1696-os első csodálatos gyógyulást követően lett országos hírű Mária kegyhely, és zarándokhely.
A Sümegi Vár DNY-i oldalát magának követelő ültetvényünk a Ferences kegytemplom és kolostor közvetlen szomszédságában található.
Ferences kegytemplom és kolostor
Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom
Urunk Mennybemenetele Plébániatemplom
A Plébániatemplomot a 18. sz.-ig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltón a „barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény.
A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel.
A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.
Neolit Kori Tűzkőbánya
Őskori kovakőbánya.
A Mogyorósdomb Természetvédelmi Területen, a Balaton felé, a 84-es főút mentén, jobbra, a város szélén található az 1960-as évek elején feltárt, ősember által használt kovabánya, melyre Kocsis Lajos lelt rá.
Feltárása során kiderült, hogy a kovakőbánya 4-5 ezer éve működött és őseink itt bányászták a fegyverhez, tűzgyújtáshoz és egyéb munkákhoz szükséges kovakövet.
A kovabánya mellett a természetvédelmi oltalom alá helyezés másik indoka, hogy kiemelkedő tudományos jelentőségű földtani feltárás (mogyorós-dombi geológiai alapszelvény) teszi különlegesen értékessé a területet: a több száz méter hosszú árok mentén sétálva földtörténeti korokon átívelő időutazáson vehetünk részt.
Neolit kori Tűzkőbánya
Püspöki istálló - Capári lovarda
Püspöki istálló - Capári lovarda
A majdnem 300 éves barokk püspöki Váristállót is Padányi Biró Márton építtette 1750 körül lóistállónak, emeletén magtárral.
Az épület alsó része mindig is a püspöki majorság lóistállója volt. Belsejét két sor kőoszlop három hajóra osztja, és ma is istállóként szolgál.
Évtizedekig az ország harmadik Ménösszpontosító állomásaként üzemelt. Minden lófajtából a legszebb mének álltak itt.
Magyarország legnagyobb kopófalkája is itt található, mely állandó résztvevője az itt megrendezendő vadászlovaglásoknak.
A jelenleg lovasiskolaként működő épület jelentős mezőgazdasági műemlék.
Múzeumából alakították ki a Balaton-felvidéki Radetzky Huszár Egyesület bázisát, melyben megtekinthetők Somogyi Győző festőművész munkái, melyek a Radetzky-huszároknak állítanak emléket.
Lovaglási lehetőség: lovasoktatás, fogathajtás, lovasszán, túralovaglás, vadászlovaglás, vadászatszervezés.
Fehér-kövek – „Oltár Kövek”
Felhőpaplan látványa a Fehér-kövekről
Ahhoz, hogy megismerjük a Fehér-kövek természetvédelmi területet, induljunk el a 84-es úton Csabrendek felé, kerüljük meg a várhegyet, hagyjuk el jobbra a benzinkutat és az Öreg-hegyre vezető aszfalt-utat. Egy hajdani, mára már benőtt kőbánya után jobbra a hegy irányába kiágazik egy köves út, ami később földúttá változik. Ha ezt az utat követjük (egy darabon akár gépkocsival is), akkor a Fehér-kövek alá jutunk. Felettünk a 200-350 m tengerszint feletti magasságra felkapaszkodó hegyoldalban elővillannak a valóban fehér színű mészkőfalak, melyeken jó néhány hajdani kőbánya "sebhelye" látható.